Kosár
Az Ön kosara üres

Japán fekete tea

Ahhoz, hogy ténylegesen és érthetően kifejtsem, mit szeretnék mondani, egy különös teát fogadok társul, egy japán fekete teát, egy kis családi birtokról.

 
Valószínűleg nem vagyok fekete tea hívő, ez a következő hetek tesztjeiből nyilván ki fog derülni, vagy talán nem vagyok nagy fekete tea ivó, és egészen biztosan nem vagyok tagja az újfajta, kifinomult, "neológus" fekete tea hívők társaságának. Ha feketéről van szó, a kedvenceim inkább az "igazi" feketék, amiket a kínai tea kánon hei cha néven nevez, azok is inkább érlelt állapotban és ezeknek kevés közük van az európai stílusú feketeékhez. A fekete - vörös birodalom teáira gondolva nagyon tetszik a Jiuqu Hong Mei csokis mélyvörös aromája, csodálkozva figyelem a yunnani vörösök sokarcúságát és sehogy se fér a fejembe a Darjeelingi FF teák kétarcú, zöldes fekete karaktere. Mintha olyasvalamit szeretnénk ezekben a teákban, ami túl van fekete teák saját karakterén. Újabban mi nyugati tea neológusok szokatlanul alacsony hőfokon öntjük fel ezeket a teákat, hogy még lágyabb ízt és aromákat érjünk el. Nem tudom megítélni, hogy ezek a tendenciák hibásak, vagy sem, talán újfajta ízlés kialakulásának vagyunk szemtanúi, vagy talán örökké éles határ fogja elválasztani a keleti és nyugati tea ivókat. A tradíció sem egyszínű, de bizonyosan másra tanít bennünket. A csak édes és csak lágy újszerű ízlése olyan élmény, ami figyelmen kívül hagyja ezeknek a teáknak az eredendő erejét. Ahhoz, hogy ténylegesen és érthetően kifejtsem, mit szeretnék mondani, egy különös teát fogadok társul, egy japán fekete teát, egy kis családi birtokról, Kyuushuról, Kagoshima prefektúráról, Makurazakiból. A japán feketék egyáltalán nem ismertek széles körben, tényleg ritka különlegességek, elmerülve a nagy japán zöldtea tengerben, ilyenek a botabotacha, a goishicha és más nagyon kis mennyiségben születő, helyi különlegességek.
 
 

A 40 grammos zacskón látható Te Zu Mi felirat azt jelenti "kézzel szedett" és ennek a teának a különlegességét, a tavaszi rügy voltát hangsúlyozza, mivel az eredeti levélformából, az intenzív sodrás során csupán levél töredékek maradnak. Hagyományos bíbor sencha yixing kannát melegítünk fel, ez fogja vendégül látni a bíbornak mondott teát, ami a kannába kerülése után azonnal intenzív, széles spektrumban terjengő, aromát lehel a világ felé.

Rákszem vizet használunk 95 Co-on. Alig 1 perc, talán annyi sem telik el az első felöntéssel, mikor sűrű, átható illattal kísért bíborvörös teát töltünk a kis zen csészékbe. Dicsérendő fanyarság, közepes tea erő, nagyon intenzív és gyümölcsös umami, nagyon kellemes, mondhatni kényelmes édességgel. Igen persze itt van a csokoládé is, kávé és más pörkölt magok is idézhetők, ahogy más high end fekete teák esetében is, de az igazán különleges és megmagyarázhatatlan érzés, ami hatalmába kerít bennünket, az valamiféle nagyon is jelenlévő erős zöld késztetés, furcsán a fekete tea alá terjedő erős, zöld tea szenvedély. Tulajdonképpen közvetlenül nem is érzékelhető, csak a hatodik, hetedik felöntés után. Nem egy közvetlen, igaz íz, hanem egy általános benyomás, vagy inkább közérzet, ami megjelenik a feketeség alatt-fölött. Még inkább talán valamiféle emlékműve ez a zöldnek, a zöldre koncentráló emlékezés a szánkban és zsigereinkben megjelenő érzetek között, ami ráadásul újra és újra arra késztet, hogy visszatérjünk, és újra felöntsük ezt a nagyszerű teát. Ez pedig a lehető legjobb jel.

Köszönet Cz. Andrásnak.